Az egészségügyi szervezetek sürgős riadót fújtak el a gombamód terjedő diabétesz járvány hírére, miután a Lancetben megjelent 2011 júliusában egy tanulmány, amely sokkolta a szakértőket azzal a becsléssel, miszerint a világon jelenleg kb. 347 millió cukorbeteg él. Hamarosan - 2011 szeptember 13-án - a Nemzetközi Diabétesz Szövetség bizonyítékokat mutatott be arra, hogy a valódi szám a 366 milliót közelíti.
A tudományos vizsgálatok azt bizonyították, hogy a rendszeresen (klorogénsavat tartalmazó) kávét fogyasztóknak akár 67%-kal is csökkenhet a 2-es típusú cukorbetegség kockázata. Ez nyilvánvalóan a lecsökkent vércukorszint, a megnövekedett inzulinérzékenység és mind a tárolt zsír, mind a tárolt szénhidrát csökkenésének a következménye. A számos vizsgálatok egyike, a 2009-ben az Annals of Internal Medicine-ben megjelent metaanalízis 450 000 ember adatait vonta össze és mutatta ki, hogy minden további csésze kávé (koffeines vagy koffeinmentes) 5-10%-kal csökkenti a cukorbetegség kockázatát.
Sok epidemiológiai vizsgálat is azt mutatja, hogy a diabétesz kockázata az elfogyasztott kávé mennyiségével arányosan csökken. A kutatók például úgy találták, hogy
napi egy kávé 13%-kal
napi 4 kávé 47%-kal
napi 12 kávé 67%-kal
csökkenti a kockázatot.
A tudósok kezdik megérteni, hogy a nyers és főzött kávéban található klorogénsav összetevő közvetlenül felelős az antidiabetikus hatásért. A kutatók kimutatták, hogy ez alapvetően gátolja a szervezetben a glukóz szintézist és kibocsátást. Úgy tűnik, ezt az okozza, hogy a klorogénsav gátolja a glukóz-6-foszfatáz glukóz-szabályozó enzimet, amelynek következtében így csökken a vérben a vércukorszint.
A klorogénsav csökkenti a szénhidrátfogyasztást követő hiperglikémiás kiugrást is. Ez csökkenti az inzulinaktivitást, ami csökkenti a zsírlerakódást. A kávé nem azonosított alkotóelemei, továbbá a koffein is, serkenti a klorogénsav diabéteszt megelőző hatásait. Az előzetes vizsgálatok azt mutatják, hogy ezek a vegyületek 35%-kal csökkentik a tárolt szénhidrát mennyiségét és javítják az inzulinérzékenységet.
A kávéról korábban kimutatták, hogy gátolja a vasfelszívódást. Később, 2004-ben a kutatók közvetlen kapcsolatot találtak a testben tárolt vas lecsökkent szintje és a csökkent cukorbetegség kockázat közt; ez a hatás független volt az előzőekben említettektől.
Korábbi vizsgálatok már beszámoltak arról, hogy a kávéfogyasztás számos rákfajta kockázatát csökkenti. Pl. most, amikor a prosztatarák a tüdőrák után a második leggyakoribb tumoros halálnem Amerikában, egy ígéretes vizsgálat jelent meg a Journal of National Cancer Institute 2011 június 8-i számában. A kutatócsoport arról számolt be, hogy azok a férfiak, akik legalább napi 6 kávét isznak, 18%-kal kisebb a prosztatarák kockázata, és 40%-kal kisebb annak a kockázata, hogy a prosztatarák agresszíven terjedő, halálos rákká fajuljon. Mivel ez mind a koffeines, mind a koffeinmentes kávéra áll, ez azt mutatja, hogy a hatás nem a koffeinnek tulajdonítható. Az inzulinszintet csökkentő és az inzulinérzékenységet növeli összetevőknek tulajdonítható ez a védőhatás.
A mellrák a tüdőrák utána második leggyakoribb halálok az amerikai nők körében. A Breast Cancer Research 2011 május 14.-i számában megjelent tanulmány szerint azoknak a körében, akik legalább napi 5 kávét isznak, 57%-kal csökken az ER-negatív (nem hormonfüggő) mellrák kockázata. Ezt a rákfajtát különösen nehéz kezelni. Ez az eredmény hozzáadódik ahhoz a korábbi eredményhez, miszerint napi két kávé késlelteti a mellrák megjelenését egy bizonyos genetikai típusnál.
A kávé védőhatásai:
1 Kombinált antioxidáns hatás
2 Lecsökkent tárolt glukóz
3 fokozott inzulinérzékenység
4 A glikogén mobilizálása az izmokban
5 A zsíroxidáció serkentése az izmokban
6 Csökkent gyulladásos enzimaktivitás
7 A méregtelenítő enzimek magasabb szintje
8 Megjavult sejten belüli kommunikáció
9 A sejtek receptorainak fokozott érzékenysége
10 A génaktivitás fokozódása
11 A hasznos bélbaktériumok probiotikus serkentése
12 A neuronpusztulás gátlása
13 Az olyan fémek, min pl. a vas kelátokba alakítása
14 A zsírsejtek és a máj metabolikus aktivitásának serkentése
15 A vér-agy gát diszfunkciójának megelőzése
16 Az amyloid-béta plakkok alacsonyabb szintje
17 Az amyloid-béta plakkokat előállító enzimek aktivitásának csökkentése
A vastagbélrák - a két nemet együttvéve - a mások leggyakoribb tumoros eredetű halálok az USA-ban. Míg a vastagbélvizsgálat hasznos a rák detektálásában, de a kutatók régóta reménykednek abban, hogy megtalálták a megelőzés módját is. A jó hír, hogy 24 vizsgálat összevont elemzése szerint a sokat kávézók körében 30%-kal alacsonyabb a vastagbélrák kockázata. Ez megerősíti több korábbi vizsgálat eredményét.
Akiknél száj vagy torokrákot találtak, azoknál 15% esély van arra, hogy a rák átterjed a gégére, a nyelőcsőre vagy a tüdőre. Egy esetkontrollos vizsgálat szerint a legalább napi 3 kévét fogyasztóknak a kávét nem fogyasztókhoz képest 40%-kal kisebb az esélye a száj, torok és nyelőcsőrákra. Egy másik vizsgálat megerősítette ezt az erős kapcsolatot. A májrák szintén vezető halálok az egész világon. Az utóbbi években felhalmozódott kutatási eredmények szerint a kávé véd a májrákkal szemben is. Egy 2005-ös vizsgálat szerint már napi egy csésze is 42%-kal csökkenti a májrák kockázatát. Számos vizsgálat számolt be hasonló eredményről.
A szív- és érrendszeri betegségekben egyharmaddal több amerikai hal meg, mint rákban. Talán Ön is hallotta már azt a téves elképzelést, hogy a kávé vérnyomás emelkedést okoz és növeli a szívbetegség kockázatát. Valójában a vizsgálatok azt mutatják, hogy a kávé hosszútávon csökkenti a vérnyomást, csökkenti a szív és érrendszeri betegségek kockázatát és lecsökkentheti a sztrók kockázatát is. A kávé, röviddel elfogyasztása után, növelheti a vérnyomást. De összetevőinek hosszútávon vannak előnyei: már 8 hét után csökken a kávéfogyasztók vérnyomása, feltehetően a klorogénsav érfalakra gyakorolt hatásának köszönhetően.
Hosszabb távon a kávé csökkenti a szívhalálozás kockázatát. Egy 15 éves követéses vizsgálatban 15 000 nő adatát feldolgozva az derült ki, hogy napi 1-3 csésze kávé már 24%-kal csökkenti a szíveredetű halálozást. Az eredményt más vizsgálatok is megerősítették.
A szíveredetű halálozás sejtszintű megelőzését is eredményezi a kávé, mivel már egyetlen csésze kávé -függetlenül a koffein tartalomtól, egy órán belül gátolja a vérlemezkék kicsapódását. További jó hír, hogy a rendszeres kávézás csökkenti a gyulladást, emeli a HDL szintet és csökkenti a koronáriák meszesedését.
A krónikus májbetegségek és a májcirrózis évente 35 000 halált okoz az USA-ban. A cirrózis a 9. halálok Amerikában, ez felel az összhalálozás 1.2%-áért. A kutatók eredményei szerint ez a halálozás jelentősen csökkenthető kávézással.
Akik legalább napi 4 kávét isznak, azoknál a cirrózis kockázata 84%-kal csökken, mutatta ki egy Annals of Epidemiology-ban megjelent tanulmány. Ez egybevág egy nyolc évvel korábbi vizsgálattal, amelyben 120 000 ember adata alapján mutatták ki, hogy napi egy csésze kávé már 23%-kal csökkenti a cirrózis kockázatát.
A hepatitis B-ben és C-ben szenvedő betegeknél ugyancsak csökken a nem alkoholos eredetű májcirrózis kockázata, ha rendszeresen kávéznak.
Az Alzheimer-betegség gyakorisága folyamatosan növekszik a 84 évesnél idősebbek 40%-a szenved ebben a kórban. Ígéretesek azok a vizsgálatok, amelyek szerint a koffeines kávét fogyasztók körében kisebb a későbbi Alzheimer és demencia-kockázat. A kutatók megállapítása szerint a kávéfogyasztás hosszú távú dózisfüggő hatása a megőrzött szellemi képesség és memória, és ez elsősorban a neuronok védettségéből fakad.
Egy egérvizsgálat szerint a moderált kávéfogyasztás - ez emberre átszámolva napi 5 csészét jelent- 5 héten belül elkezdi visszafordítani az Alzheimer betegséggel járó károsodásokat. Bár a szellemi hanyatlással szembeni védőhatás mechanizmusa még nem ismert, egy 2009-es egérvizsgálat szerint a koffein mind a vérben, mind az agyban csökkenti az Alzheimer kialakulásában szerepet játszó amyloid béta fehérje szintjét.
2011-ben a kutatók arra következtettek, hogy a kávé a legjobb forrása a koffeinnek, amely védelmet jelent a szellemi hanyatlással szemben. A következtetés alapja az, hogy a kávé eddig ismeretlen alkotóelemei erősítik a koffein azon hatását, amely növeli egy faktor (a granulocyte colony-stimulating factor vagy másként GCSF) szintjét a vérben, amely oka az Alzheimerben bekövetkező szellemi javulásnak.
A koffeines kávé a Parkinson betegség ellen is véd. Ez a második leggyakoribb neurodegeneratív betegség az Alzheimer után. Egy vizsgálatban 29 000 ember adata alapján arra következtettek, hogy napi 1-5 kávé 47%-kal, napi 5 kávénál több 60%-kal csökkenti a Parkinson kockázatát. A GCSF szintjét növelő gyógyszer, a Neupogen hatásosan megállította a Parkinson romlását állatkísérletekben. Számos más vizsgálat is megerősítette, hogy minél több kávét iszik valaki naponta, annál kisebb a Parkinson kockázata.
A DNS-t számos környezeti hatás és az öregedés is károsítja. Kiderült azonban, hogy a kávézás csökkenti az oxidációs hatásokra bekövetkező DNSA károsodást. Egy 2011-es vizsgálat igazolta, hogy a kávé hatására csökkenő DNS károsodás az egyik oka a rákkockázat csökkenésének. A rendszeresen kávézóknak 13%-kal, az erős kávézóknak 18%-kal csökkent általában a rákkockázata, de a kávé specifikusan véd a prosztata, a mell-, a vastagbél- és végbél-, a torok-, a nyelőcső-, a máj-, a hasnyálmirigy-, a hólyag- és a méhrákkal szemben.
A kávé sokoldalú hatását nyilván nem magyarázza meg teljes egészében az antioxidáns hatása. A kutatók kezdik feltárni a kávé összetevőinek további hatásait is. Az egyik, hogy a kávé polifenoljai javítják a sejten belüli kommunikáció hatékonyságát, ami serkenti a sejtmegújulást, a immunitást és a homeosztázist. A gyenge sejten belüli kommunikáció jellemző a rákra, cukorbetegségre és más betegségekre. Ez a megjavult sejten belüli kommunikáció akadályozza meg a vérlemezkék kicsapódását is. Egy specifikus sejt jelzőrendszer hatékonyságának javulása miatt védőhatású a kávé az idegsejtek esetében is. A kávé pozitívan hat a sejtek receptoraira is. A receptorokon keresztül kap egy sejt utasítást az osztódásra, elhalásra vagy különféle molekulák kibocsátására.
A kávé megemeli a méregtelenítő enzimek szintjét, ami védi a DNS-t a károsodástól. Egy 2009-es vizsgálat azt is igazolta, hogy a kávé fokozza a bifidobaktériumok (hasznos bélbaktériumok) aktivitását. Ezek a baktériumok fokozzák az immunitást, csökkentik a vérnyomást és fokozzák az ásványi anyagok felszívódását.
Egy 2010-es vizsgálat arra mutatott rá, hogy a kávéban található fenolikok, napi 4-8 kávé esetén közvetlenül csökkenti a gyulladást. A krónikus szervezetszintű gyulladás számos betegség alapja.
Egy 2011-es vizsgálat igazolta a kávé májvédő hatását és a zsírsejtek aktiválódását. Ezt mind a koffeines, mind a koffeinmentes kávé kiváltja. Ugyancsak 2011-ben igazolták, hogy a koffein maga is hatásosan semlegesíti a szabad gyököket.
A kávé védi az agy-vér gátat is, azaz segít meggátolni, hogy az agyműködést zavaró anyagok jussanak be az agyba.
Akik tehát a legtöbb kávét isszák, azoknak alapvetően lecsökken a diabétesz, a rák, a májbetegségek, a szellemi hanyatlás és a DNS károsodás kockázata. De a pozitív hatások sora ezzel nem ért véget.
- A koffeines és koffeinmentes kávé 9-10%-kal csökkenti a vesekő kockázatát
- A koffeines kávé lecsökkenti az epekő és az epehólyag betegségeinek kockázatát
- A kávé serkenti a fogyást és a zsírégetést
- A kávé csökkenti a bármilyen okból bekövetkező halál kockázatát
- Atlétáknál a kávé csökkenti az izomfájdalmat, növeli az erőkifejtést
- Egy vizsgálatban a sport előtt két órával elfogyasztott kávé megelőzte az erőkifejtés okozta asztmát
- Egy 2011-es vizsgálat 50 000 nő adataival igazolt, hogy napi 4 kávé 20%-kal csökkenti a depresszió kockázatát
- A kávé csökkenti a fogkő képződését
- Mind a koffeines és koffeinmentes kávé csökkenti a székrekedést, és szemben a kávé vízhajtó hatásától szóló tévhittel, a kávé hozzájárul a szervezet folyadékigényének a kielégítéséhez
- A kávé 40%-kal fokozza a fájdalomcsillapítók hatását fejfájás esetén, és serkenti a fájdalomcsillapítók felszívódását
- Egy 2011-es, még nem publikált vizsgálat szerint a kávé 13-18%-kal csökkenti a bazális sejtrák (egy bőrrák típus) kockázatát
Bár sok ember véli úgy, hogy korlátoznia kell a kávéfogyasztást, rengeteg vizsgálat igazolja, hogy a kávézás egészségvédő előnyei az elfogyasztott napi adaggal arányosan nő. Számos vizsgálat igazolja, hogy a nagyobb mennyiségben naponta elfogyasztott kávé csökkenti a diabétesz, a szív- és érrendszeri betegségek, a rák, az Alzheimer és számos más krónikus betegség, köztük az elhízás kockázatát. Számos fitovegyület, köztük a klorogénsav található a kávéban, amely a kávé betegségmegelőző hatásáért felelős. Az előnyök dózisfüggők: napi egy csésze 13%-kal, napi 12 csésze már 67%-kal csökkenti a cukorbetegség kockázat. Miközben a tradicionális orvoslás reménytelen küzdelmet folytat a cukorbetegség, a rák vagy az Alzheimer betegség ellen, kiterjedt kutatások igazolják, hogy a kávé, amely messze nem bűnös élvezet, teljesen természetes és olcsó védekezési eszköz.
Forrás: tenyek-tevhitek.hu - Michael Downey: Discovering coffee's unique health benefits című cikkét fordította: Szendi Gábor