Egyre többet beszélünk arról, hogy van egy betegségcsoport, amitől igazán szenvedünk manapság, s úgy hívjuk: degeneratív betegségek. Ide tartozik a rák, az érelmeszesedés és annak fatális következménye, az infarktus.

Dr. Mészáros László (képünkön) közel húsz esztendeje foglalkozik az emberi szív és érrendszer biokémiájával, annak idején a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen kezdte pályafutását, aztán elkerült az Egyesült Államokba, ahol több egyetemen is tanított. Dolgozott a Harvard neurokémiai intézetében, a galvestoni orvosi egyetemen, majd Georgiában. Kutatásai során teljesen véletlenül botlott bele két vegyületcsoportba: egy amerikai készítményben találta őket, amelyet felesége szedett érpanaszaira.

– Nem kifejezetten osztottam az optimizmusát a szer hatásosságát illetően, ám az eredmény meggyőző volt – mondja Mészáros László.

Beszerezte hát a készítményben található hatóanyagokat, és elkezdett velük kísérletezni. Mindez nem sokkal azután történt, hogy a tudomány rájött: az érrendszer egyik alapvető problémája, hogy idővel, no meg különféle betegségek esetén, az erek nem képesek úgy tágulni, ahogy kellene. Ma már tudjuk, hogy ahol ez a mechanizmus sérül, ott lesz meszesedés, szűkület. A kísérletek során a kutató azt vette észre, hogy a rezveratrol nevű anyag egy olyan enzimet aktivál az erekben, amely az erek rugalmasságának biztosításához nélkülözhetetlen. Ami még érdekesebbé tette a dolgot: ekkoriban derült ki, hogy rengeteg kórképben előjön ez a rugalmasságvesztés. Persze a kor előrehaladtával is megfigyelhetjük, de ott van a magas vérnyomásnál, a szerzett cukorbetegségnél is.

– A rezveratrol, áldásos hatásával egyetemben, már régóta itt volt az orrunk előtt – mondja a biokémikus. Az úgynevezett „francia paradoxont” említi példaként. Ez nagyon leegyszerűsítve arról szól, hogy a franciák vérének koleszterinszintje pont olyan rossz, mint a magyar átlag, mégis ötödannyian halnak meg infarktusban vagy stroke-ban, mint nálunk. Kiderült, az első számú magyarázat a vörösbor. Egy francia naponta megközelítőleg három-öt milligramm rezveratrolt fogyaszt el azzal a vörösborral, amely az asztalára kerül. Azon a tájon ehhez elég három-négy deciliternyi. Nálunk hozzávetőlegesen egy liter vörösbor tartalmaz öt milligramm rezveratrolt. Ezt a mennyiséget már egészségtelen lenne mindennap meginni, és arra vonatkozólag sincsenek megbízható információk, hogy ha a rezveratrolt hatalmas adagokban szedik – negyven-ötven vagy akár több száz milligramm naponta –, mint teszik ezt ma nagyon sokan Amerikában, annak mi lesz hosszú távon a következménye.

– Ott most mindenki kilószámra eszi, mert mindenki sokáig akar élni – mondja a magyar kutató.

Ugyanakkor nem árt az óvatosság, ha rezveratroltartalmú készítménnyel idehaza találkozik a vásárló.

– Amit mondok, az nem csak a rezveratroltartalmú táplálékkiegészítőkre igaz: a gyanakvás finoman fogalmazva is jogos – mondja a biokémikus, felhíva a figyelmet, hogy nem mindegy, mennyit és hogyan tartalmaznak a hatóanyagból ezek a szerek.

Nem csak emiatt kívánatos persze, hogy a táplálékkiegészítők helyett természetes táplálkozással vigyünk be mindent, amire a szervezetnek szüksége van. Csakhogy van egy kis bökkenő: ez nem mindig lehetséges, mégpedig azért nem, mert nem azok a zöldségek, gyümölcsök kerülnek ma asztalunkra, mint akár fél évszázaddal ezelőtt.

– Túl azon, hogy ma Magyarország a világ élelmiszer-ipari szemétlerakója, azt is tudjuk már, hogy a különböző élelmiszerek minősége, a zöldségek, gyümölcsök beltartalmi értéke is gyökeresen megváltozott – állítja Mészáros László. – Az elmúlt negyven-ötven évben a zöldségek és a gyümölcsök vitamintartalma 40–70 százalékkal csökkent. És nem csak a vitamintartalmuk. Hogy mást ne mondjak, a franciák úgy találták, hogy a káposztájuk kalciumtartalma feleannyi, mint volt 1963-ban. Nemrég megpróbáltam kiszámolni, vajon mennyiből jönne ki a mindennapi egészséges táplálkozás. Nos, az eredmény nem valami biztató: ma Magyarországon minden embernek naponta 1600–1800 forintot kellene zöldségre és gyümölcsre költenie, ha egészségesen szeretne étkezni. Egy háromfős családnak ez nagyjából kétszázezer forint havonta. Csak a zöldség és a gyümölcs! Ez még a világ szerencsésebb felén sem vállalható családi költségvetési tétel, legalábbis a többség számára.

A táplálékkiegészítőkre – köztük a rezveratrolra – tehát manapság szükség van. Ezt felismerve kezdett hazatérése után vállalkozásba Mészáros László is – „mindenféle fantasztikus tervekkel, saját kutatóintézet stb.”.

– A méltán híres, amerikai Mayo Klinika belgyógyászati osztályának vezetője, dr. Breant Bauer szerint a rezveratrol a legjobb dolog, ami az utóbbi években az emberrel történt – foglalja össze a lényeget Dr. Mészáros László biokémikus a rezveratrol világszerte számon tartott kutatója, majd eképpen folytatja a történetet:

– Amit mi annak idején elkezdtünk korábbi munkahelyemen, a Medical College of Georgia-nál, az a szív-prekondicionáló hatás vizsgálata volt. Ez annyit jelent, hogy egy infarktust adott körülmények között a szívvel úgymond el lehet viseltetni. Összehoztunk egy kísérletes modellt patkányszívekkel, és kiderült, ha előetetjük a patkányokat rezveratrollal, akkor a következmények nem olyan drámaiak.

Közben elindult egy másik vizsgálati vonal is a Sinclair-csoportnál. Ez egy, a Harvardon működő biokémikus csapat. Azt találták, hogy két fontos gén is aktiválható a rezveratrollal.

Az egyikről már régóta gyanították, hogy köze lehet ahhoz, ki milyen sokáig és mennyire egészségesen él. Azt figyelték meg, ha ezt a gént aktiválják, akkor tulajdonképpen ugyanazt érhetik el, mint az ún. kalóriamegvonással. Arról pedig már korábban kiderült, hogy az ember egyszerűen egészségesebb lesz tőle; tovább él.

Jelentősen, bizonyos fajokban 70 százalékkal is ki lehet vele tolni az élettartamot.

– Az, hogy a rezveratrol kettes diabéteszben használható, nagyon jó - mondja Mészáros doktor. – De ami az immár humánvizsgálatban engem még inkább lelkesít: oxidatív stresszben is működik. Függetlenül attól, hogy a rezvaratrol gyökfogó – vagyis egy molekula képes egy szabadgyököt eliminálni, azaz reakcióba lép és a szabadgyöknek annyi –, mi kiszámoltuk, hogy viszonylag kevés rezveratrol-molekula nagyon-nagyon sok szabadgyököt tud eltüntetni. Tehát nagy valószínűséggel az történik, hogy egy szabadgyök elleni védekezőrendszert aktivál a rezveratrol, nem pedig direkt, mint szabadgyökfogó működik.

– A szabadgyökök a párosítatlan elektronnal rendelkező molekulák. Ami minket izgat, az az ún. oxigén-szabadgyökök. Bizonyos szempontból persze szükség van rájuk. Teszem azt, a májban a méregtelenítési folyamatok során sok ilyen keletkezik, éppen azért, mert a máj nincs felkészülve a vadidegen, ismeretlen anyagok méregtelenítésére. Ezért kidolgozott az evolúció egy módszert: ha szabadgyökkel bombázunk, minden molekulát le lehet bontani, tönkre lehet tenni. Igen ám, de a saját rendszerünket is bombázzuk vele, és ez ott kezd izgalmassá válni, hogy megint előjön ennek kapcsán a környezeti terhelés. Mert a máj mindenre, ami idegen anyag, úgy fog reagálni, hogy több-kevesebb szabadgyököt gyárt. Tehát miközben bizonyos élettani folyamatokhoz kellenek ugyan ezek a szabadgyökök, egyúttal ezek jelenthetik a legnagyobb veszélyt is.

Adott kóros esetekben is előjön ez a probléma, olyannyira, hogy vannak elképzelések, miszerint például az érelmeszesedés is így indul; hogy tulajdonképpen egy kulcsenzim elkezd hibásan működni, és ahelyett, hogy nitrogén-monoxidot gyártana, ami az erek relaxációját indítja be, peroxinitritet fog gyártani – ami viszont egy ártalmas szabadgyök. Normális esetben tele vagyunk ilyen szabadgyökök elleni védekezőrendszerekkel. Van bennünk bőven. Feltehetően százezer évvel ezelőtt elég volt, ma már nem elég – és szerintem ez lesz a rezveratrol egyik legizgalmasabb, jótékony hatása: fokozza a szabadgyök elleni védekezésünk hatékonyságát.

–  Az ember egyszer csak talál egy anyagot, ami ennyi mindenre jó - ez persze gyanúsan hangzik, de egyre többet beszélünk arról, hogy van egy betegségcsoport, amitől igazán szenvedünk manapság, s úgy hívjuk: degeneratív betegségek. Ide tartozik a rák, az érelmeszesedés és annak fatális következménye, az infarktus, illetve a gyulladásos porcleépülés, az időskori cukorbetegség satöbbi... Persze az érelmeszesedés kezdete és az infarktus között eltelik úgy tíz-tizenöt év. Metabolikus szindrómáról pedig akkor beszélünk, amikor egyszerre több paraméter kezd romlani. Például a cukorszint megemelkedik, inzulinrezisztencia alakul ki, ezzel párhuzamosan a trigliceridszint magas lesz, az RDA-koleszterinszint szintén megugrik, megjelenik a magas vérnyomás. Mind, egy kupacban. Ebből is következik, hogy ezek valahogy összefüggenek egymással.

- Van egy pont, ahol látható az összefüggés: a szabadgyököknél. Az elmúlt 5-10 évben szép lassan kiderült, hogy ezek mögött mindig felfedezhető, hogy valamiképpen a szabadgyök keletkezés-eliminációs aránnyal van baj. Mindig. A rákról már régóta gyanítjuk, hogy elsősorban szabadgyökös történet. Ott ténylegesen a DNS sérül, feltehetően szabadgyökös mechanizmusok által, aminek a következménye egy mutáció, a mutáció következménye pedig a rák kialakulása. Tehát, ha igaz, hogy ezek mögött a szabadgyököket kell keresnünk, akkor igenis elképzelhető, hogy találunk egy olyan szert, ami pont ezt a csúcsmechanizmust javítja – jelentette ki Dr. Mészáros László.

Mészáros József