Novák Katalin az Összefogás a gyermek- és családbarát Magyarországért szakértői műhely rendezvényén kiemelte, azt szeretnék, ha Magyarország előbb-utóbb valóban családbarát országgá válna, és természetes lenne a generációk együttélése, valamint a családok a támogatása. Ezért ősszel a nemzeti konzultációban arról is kérdezik majd az embereket, hogy a családpolitikában merre haladjanak tovább, milyen eszközökkel támogassák a gyermekvállalást és nevelést – közölte az államtitkár.

A részletekről szólva elmondta, várják majd a visszajelzéseket például a főállású anyaság kérdésében, a munka és család egyensúlyának megteremtésében, a családbarát közigazgatás, közgondolkodás kialakításában, valamint a felelős gyerekvállalásra és családi életre nevelés témájában is. Novák Katalin emlékeztetett, az összmagyarságot évtizedek óta érinti a demográfiai krízis, aminek megoldása az egyének kezében van, hiszen “a gyermekvállalás a legszemélyesebb közügy”.

Magyarországon jó a helyzet, mivel a magyar fiatalok házasságban szeretnének élni és átlagosan legalább két gyereket terveznek. Ugyanakkor rosszul is áll az ország, mert nem születik meg minden tervezett gyerek – mondta az államtitkár. Azt hangoztatta, hogy a kihívásra a magyar modell szerint az a válasz, ha nem külső erőforrásokra támaszkodik az ország, hanem megerősítik a családpolitikát. A kormány pedig nem áll meg az országhatárnál, ezért támogatja a határon túli magyar családokat babakörvénnyel és anyasági támogatással – fűzte hozzá Novák Katalin.

Harrach Péter, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) parlamenti frakcióvezetője arról beszélt, hogy mindenkinek joga eldönteni, hogy vállal-e gyereket, a politikának azonban lehetőségeket kell teremtenie ehhez. A legfontosabb feladatnak a közgondolkodás formálását nevezte, hogy a családot mint intézményt megerősítsék, és a társadalmat gyerekbaráttá alakítsák. Ennek érdekében erősítenie kell a közösségeket a terjedő individualizmussal szemben – tette hozzá. A politikus ismertetett egy a KDNP frakciója által megrendelt felmérést is, amely szerint 35-45 év közötti 1,6 millió ember 41 százaléka gyermektelen, jelentős részük pedig magányosan él.

Ennek okaként a megkérdezettek anyagi okokra, párkapcsolati problémákra, a munka és magánélet összeegyeztetésének nehézségeire, valamint az otthonteremtés problémáira hivatkoznak. Az anyagi helyzeten próbálnak béremeléssel, munkahelyteremtéssel, a családi otthonteremtési kedvezménnyel (csok) változtatni, a párkapcsolati problémákba azonban a pártpolitika és kormányzat nem tud beleszólni – jegyezte meg. Úgy fogalmazott, a minőségi párkapcsolatokat meghatározza a “kibocsátó család” légköre, de szükség van hozzá bizalomra, bátorságra, elköteleződésre és áldozatvállalásra is.

Fűrész Tünde, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) megbízott elnöke az intézmény célkitűzései között említette, hogy minél több gyerek szülessen, harmonikusan működjenek a családok, erősödjön a családok jóléte, és differenciált megoldások jöjjenek létre a különböző helyzetben lévő családok segítésére. Szólt arról is, hogy a Kopp Mária által alapított népesedési kerekasztal javaslatai közül a kormány már néhányat – gyed extra, napközbeni ellátás, családi típusú adózás, családi életre nevelés – bevezetett, van még azonban feladata például az atipikus foglalkoztatás erősítése, valamint a családok lelki egészségfejlesztése terén.